Sándor Zoltán

Árnyak közt

  A Szabadság nevű bár kerthelyiségében az újságot lapozva a kávémat szürcsöltem éppen, amikor betoppant. Tűsarkú cipőjének kopogása már el...

Sándor Zoltán

Újrajátszva

  Esténként újrajátszom a történteket.   Ülök a volán mögött, semmire sem gondolok, testem átvette a forgalmas sugárút lüktetését, enyhé...

Sándor Zoltán

Kavargó emlékek

  A csontig hatoló hideg szél folyton kifordította az esernyőmet, kénytelen voltam két kézzel megszorítani a nyelét. A novemberi eső apró cseppekben permetezett az alkonyatban. A s&a...

Sándor Zoltán

Manchestertől távol

  Azt tartják, az embernek mindig van választási lehetősége. Sőt, éppen ez a jellemvonása teszi őt emberré. Nekem sosem volt ilyen lehetőségem. Mindig csak az igazat mondhattam. &...

Sándor Zoltán

Szertefoszlik

  A félbetört neonreklám nyikorogva himbálózott a szélben. A zord forgatag régi újságlapokat, fényes csomagolópapírt és műanyag zacskót sodort az eln&eacu...

Sándor Zoltán

Kijárat a pokolból

   „Ha gyereket akar bántalmazni, miért nem szült magának egyet?!”   Lecsapom a laptop képernyőjét, és félredobom a gépet. Egész testemben reszketek. Az é...

Sándor Zoltán

A mosoly

A technikai fejlődésbe vetett hit az entrópia-társadalom önámítása, hogy halad valamerre, holott csupán az történt, hogy az ember beköltözött egy képernyőkkel tel...

Sándor Zoltán

Örvényben

A folyó halkan csordogál. A parttól néhány méterre korhadt kőristörzs úszik. Az uszadékfán varjú tollászkodik. A szemközti sziget közelében örvé...

Sándor Zoltán

Szívműtét

  Heves szívveréssel ébredtem. A telefonom három órát mutatott, halvány villogás jelezte, hogy van egy olvasatlan üzenetem. „Kérlek, időben gyere a kicsiért, meg szeretn...